Most a következő helyen jársz: Adatbázis >> Elmélet >> Adat, információ

Első lecke

Adat, információ

Az ismereteink megjelenési formája. Bármi, amiről ismeretet szerzünk, adatként van jelen.

Oxford értelmező-szótár szerint: Az adat egyfajta nyersanyag, amelynek feldolgozásával információ keletkezik, és amelyből az emberi tapasztalatok és képességek révén tudás lesz.

Az adatokkal tulajdonképpen az ismereteinket tesszük ’kézzel’ foghatóvá, mintegy formálisan megjelenítve.

ISO szerint: Az adat tények, fogalmak, eligazítások olyan formai megjelenése, amely alkalmas az emberi vagy az automatikus eszközök által történő értelmezésre, vagy feldolgozásra.

Tehát az adatot olyan szimbólumként értelmezzük,amely nemcsak az ember, hanem a számítógép számára is kezelhető.

A világunkban minden tárgy, fogalom, stb. – hivatkozzunk rájuk objektumként, sok-sok jellemzővel írható le. Ezek a jellemzők leírják az objektum egy részét. A leírásra számokat, betűket, egyéb karaktereket és jelsorozatot, összefoglalóan adatot használunk. Az adatokat megfigyelésekből, mérésekből származtatjuk.

Autó: rendszám, típus, ár, szín, évjárat.

Amikor egy autót le akarunk írni, jellemzőket társítunk hozzá. Meghatározzuk azokat a tulajdonságaikat, amelyeket fontosnak ítélünk az adott vizsgálati környezetben. Majd ezeket az általános tulajdonságjegyeket a kiszemelt , konkrét autóra értelmezzük. Így megkapjuk a konkrét autóra vonatkozó adathalmazt.

Pl.: ABC-123, Trabant, 200 eFt, kék, 1980

Tehát az objektumok jellemzői adatként vannak jelen. Ez a forma egy tárgyilagos leírást tesz lehetővé. Ezt a leírást létrehozhatjuk azért, hogy változatlan formában és jelentéssel rögzítsük, tároljuk a jellemzőket, vagy azért, hogy egy feldolgozási folyamat alapja legyen.

Az adatbázis-kezelés szempontjából fontos terület az adatok tartós, változatlan állapotban történő tárolása. Hiszen ez alapját képezi a visszakereshetőségnek, és a további feldolgozásnak is.

De mi történik az adatokkal a feldolgozásuk során?

Amikor az adatként letárolt ismeret feldolgozására vállalkozunk, szükségünk van a gondolkodási képességünkre. Ahhoz, hogy valamin elgondolkokodjunk, előtte észlelni kellett, majd pedig értelmezni. Az észlelés azért szükséges, hogy egyáltalán tudomást szerezzünk róla. Az értelmezéskor pedig a már meglévő tudásunkhoz kötjük. Tehát szükséges egy olyan ismereti háttér, úgynevezett tudásbázis, amely felhasználásával, és a gondolkodási képességünkkel, következtetéseket vonhatunk le,és ezáltal új ismeretekhez juthatunk. Ezt az új ismeretet nevezzük információnak. Vagyis az információ több mint az adat, olyan ismeret, amely döntés megtételére alkalmas. Az adatok, vagy az adatként jelenlévő ismeretek csak az információ kiindulópontjai.

Nézzünk meg egy pár definíciót az információról!

Az információ az adatnak tulajdonított jelentés. Olyan tény, amely a befogadó ember számára új ismeretet tartalmaz, és ezáltal bizonytalanságát csökkenti.

Az információ adatformában megjelenő értelmezése bizonyos dolgoknak. (IFIP szótár)

Az információ olyan tájékoztatás, közlés, adat, ismeret, hír, stb., amely a címzett által értelmezhető, s amelynek célja a bizonytalanság csökkentése, a lehetséges alternatívák közötti döntés elősegítése. (Számítástechnikai értelmező szótár)

Tehát az információ szorosan köthető az adathoz, a tudáshoz, és a gondolkodás képességéhez. Ugyanis ezek felhasználásával alakul ki. Mivel az adatot értelmező egyének különböző háttér ismerettel rendelkeznek, és eltérő lehet a gondolkodásuk, más és más következtetést vonhatnak le ugyanabból az ismeretből.

Az adat és az információ közötti különbségre alapozva szét kell választani az adatfeldolgozást és az információfeldolgozást.

Az adatfeldolgozás során tényeket kezelünk, megfigyeljük, rögzítjük a körülöttünk lévő dolgokat, eseményeket. Az adatfeldolgozási tevékenység feladata ezeknek az adatoknak az összegyűjtése, egységesítése, sorrendbe rakása, rendszerezése, különféle számítások végzése, tárolása, visszanyerése. Erre képes egy számítógép.

Az információfeldolgozás az adatfeldolgozás során kapott adatokat elemzi, dolgozza fel, és von le következtetéseket, amelyek által új ismerethez jut, azaz információ keletkezik. Az információfeldolgozás egy olyan folyamat, amely az ember meglévő, vagy szerzett vonásaira támaszkodik (gondolkodási képesség, tudás).

Shannon, aki az információelmélet tudományát alapozta meg, az információ mennyiségi összetevőjét határozta meg. Elméletének a lényege, hogy az információt adatok, jelek hordozzák. Úgy gondolta, hogy minél kisebb egy jel előfordulásának valószínűsége, annál nagyobb lesz az információtartalma. Nem foglalkozik az információ tartalmával, számára egy értelmetlen szöveg nagyobb információtartalommal bírhat, mint egy értelmes.
Így a ’Kutya megharapott egy postást’ és a ’Postás megharapott egy kutyát’ mondatok közül az utóbbinak nagyobb az információtartalma, mivel nagyobb a váratlanság mértéke.

Irodalomjegyzék: